Kedves Író!
Merilwen szólt, hogy a titkos kulcsod hibásan került fel. A helyes kulcs már sokkal inkább beleillik a történetbe, így arra 3 pontot tudok adni. Tehát pontszámaid összege 30-ra nőtt.
Most tudtam meg, hogy téves titkos kulcs került a történeted fejlécébe, szóval az erre vonatkozó pontszámot így tudom javítani.
Mivel az egész történet a „vörös láng” körül játszódik, így 3 pont jár.
Elöljáróban csak annyit mondanék, hogy a történeted annyira izgalmas, hogy alig tudtam koncentrálni a pontozandó dolgokra, miközben olvastam. :)
I. Világ: 5 pont
Sikerült megragadnod azt a békés óvatosságot, ami nyilvánvalóan mindenkiben jelen van még ennyi idővel a háború után is. Tolkien mester jelenléte a saját maga által teremtett világban meglepő és szép elképzelés.
Az egyetlen apró dolog, ami nem stimmelt (de lehet, hogy ez csak szóhasználati hiba), az az volt, hogy Samut Hobbitfalva tiszteletbeli polgármesterének írtad, pedig ő valóban megkapta ezt a tisztséget, nem csak tiszteletbeli szinten.
II. Főtéma: 8 pont
Jelen volt, de még jobb lett volna, ha egynél több szempontból is beépíted.
III. Kulcsok: 4 pont
Főkulcs: Remekül megmagyarázta Tolkien jelenlétét, de csak egyszer jelent meg. Érdemes lett volna még párszor utalni rá, vagy valós helyszínként beletenni. Tényleg sajnálom, de ez csak 4 pont.
Titkos kulcs: Ha beépítetted is, én nem találtam meg. 0 pont.
IV. Karakterek: 5 pont
Szerintem hitelesen ábrázoltad mind Samu, mind Tolkien karakterét (utóbbi, mint titokzatos vándor, különösen tetszett), és a többi szereplő is jól sikerült. Bár nem tudtunk meg sokat róluk, a legfontosabbakat azért igen, és szerintem egy rövid történetnek nem is kell, hogy része legyen az aprólékos jellemábrázolás.
V. Cselekmény: 5 pont
Már az elején felébresztetted a kíváncsiságomat, az első két bekezdéstől tűkön ültem. Amikor pedig rájöttem, kicsoda az Idegen, leesett az állam.
Egyetlen logikai bakit találtam: azt, hogy Aldor és Déor köszönettel fogadja a tanácsot, miszerint beszélniük kellene az entekkel. Az ésszerű az lett volna, ha ezzel kezdik a kutatást.
VI. Stílus és stilisztika: 4 pont
Ne haragudj, de itt is muszáj pontot levonnom. Alapvetően könnyedén fogalmazol, de sok vesszőhibád akadt, voltak egybe- és különírási hibák és furcsán hangzó szavak vagy tagmondatok, és helytelenül írtad Elanor nevét.
VII. Szubjektív vélemény: 5 pont
Igazán újszerű ötletre alapoztad a cselekményt, soha nem találkoztam még hasonlóval. Ez a mondat pedig a végén kifejezetten meghatott, és mindenre feltette a koronát: „találjátok meg a választ olyan kérdésekre, melyekre még nekem se sikerült!”
Úgy látszik, a nolda nagykirályok története igencsak népszerű az idei kihíváson. :) Öröm volt ilyen részletesen kidolgozott elbeszélést olvasni. Lássuk a pontokat.
I. Világ: 5 pont
Tökéletesen visszaadtad. Az különösen tetszett, amit Mandos csarnokáról írtál; Fëanor büntetése és Míriel szövete remekül illeszkedett a tolkieni mitológia keretei közé.
II. Főtéma: 10 pont
Nem tudom, szándékosan vagy tudat alatt csináltad-e így, de több síkon is felfedezhető az elmúlás: Fëanor cselekedeteit nemcsak Míriel halála befolyásolja jelentős mértékben, hanem a régi életének – mondhatjuk így – pusztulása is.
III. Kulcsok: 9 pont
Főkulcs: Konkrét helyszínként jelentheti Míriel halálos ágyát és Mandos csarnokát is – mindkettő fontos szerepet kapott; átvitt értelemben azonban nem vettem észre, hogy szerepeltetted volna, ezért erre sajnos nem adhatok maximális pontot. 6 pont.
Titkos kulcs: Szépen beépítetted. 3 pont.
IV. Karakterek: 5 pont
Remekül ábrázoltad Fëanor bonyolult karakterfejlődését. Nagyon tetszett Belwen és Indis viselkedése. Finwéé már kevésbé, de ha ő mintaapa lett volna, akkor Fëanorból nem vált volna az, aki végül lett.
V. Cselekmény: 5 pont
Csak annyi hibát találtam benne, hogy a történet elején nem egyértelmű, mégis mennyi ideig betegeskedik Míriel Lórienben. Nekem csak pár hónapnak tűnik, de Fëanor ennyi idősen nem lenne még képes sem a beszédre, sem arra, hogy felmásszon Míriel ágyára. Emellett azt sem értettem, miért csak egyszer vitte magával Finwë Fëanort Mírielhez, és miért hozta el tőle annak ellenére, hogy a kicsi egyértelműen maradni akart. De azt hiszem, nem lenne szép tőlem, ha ezért egy teljes pontot vonnék le ebben a kategóriában.
VI. Stílus és stilisztika: 5 pont
Volt néhány furcsa megfogalmazású szó, de csupán elenyésző mértékben. Gördülékenyen fogalmazol, és a szereplők megszólalásai is tetszenek.
VII. Szubjektív vélemény: 4 pont
Ne haragudj, de jobban szeretem a kevésbé tragikus történeteket; emellett Finwë karaktere és a cselekménynél részletezett hibák miatt nem zártam igazán a szívembe a történetet. De alapvetően magával ragadó olvasmány volt, élvezettel merültem el benne.
Vélemény: Tetszett, hogy számomra sok újdonság került elő ebben a történetben, mint például az író megjelenése. Valósággal megmelengette a szívemet, hogy a törp egy néma embernővel van. Ugyanakkor kicsit merész is a párosítás. Én mondjuk ne törjek pálcát a fajok közti párok felett, de kicsit meresztettem a szemem, amikor olvastam. Mosolyognom kellett ott, ahol arról írsz, a történetek gyakorlatilag magukat írják. Ezt aláírhatom tapasztalatból.
Élménynek újdonsága miatt teljesen felvillanyozott, ugyanakkor nem tekinthetek el a hibáktól sem, amelyek zavarták az olvasást, ezért 4 pont.
Kedves Író!
Először hadd mondjam el, hogy egyelőre kevés olyan történettel találkoztam, amelyben így felbukkan az alkotó is. Hasonlót magam is írtam, de az inkább volt paródia, és én sem vettem benne komolyan magam, no meg azt sem, amit írtam. Ilyen szempontból teljesen újdonságként ért a történeted, és meg is örültem ennek az eddig ismeretlen koncepciónak.
Világ: Ha felületes vagyok, akár azt is mondhatnám, hogy a Piros Könyv következő oldalain akár szerepelhetne is hasonló írás. Az éjjeli erdő leírása szerintem nagyon illett a világba, viszont különböző dolgok nem annyira. Például Folin felemlegeti, hogy az író esetleg látó, ami szerintem nem illik bele ebbe a világba. Aztán ott van az a fura félmondat, amit beszúrsz, hogy Boróka egy házasság elől menekült felfedezőútjára. Ez a hobbitoktól szerintem teljesen idegen, ha esetleg az nem is, hogy tőrt hord magánál a főszereplőd. Bár kiraktad, hogy Au, én mégis úgy érzem, hogy csak 3 pontot adhatok neked.
Főtéma: A főtémád a születés, ami jelen is volt, meg nem is. Ugyanakkora súly jutott az elmúlásra és a születésre, ezért 5 pont.
Kulcsok:
Főkulcs: Ha jól emlékszem, szó szerint is szerepelt a történetben az Öreg Híd. Samu és Tolkien útjára simán rávetíthető a kulcsod, továbbá maga az esemény, hogy Tolkien "belement" az univerzumába, is lehet egy értelme ennek a képnek. Az öreg híd számomra inkább az elmúláshoz köthető, ami pedig ellentmond a főtémádnak, továbbá a kiegyenlített születés-elmúlás pólusok miatt kicsit erőltetettnek tűnik. 5 pont.
Titkos kulcs: Nem emlékszem, hogy szerepelt volna. És nem is tudom, hogy hogyan tehetted volna bele. Ehhez a történethez egyáltalán nem passzolt ez a kulcs. Kétszer elolvastam és nem találtam meg benne. Nem volt semmilyen szerepe, úgyhogy sajnos 0 pontot kell adnom.
Karakterek: Bátor dolog volt egy oc-t helyezni a középpontba. Borókát bontottad ki szerintem a legjobban. Mielőtt megtudtam, hogy miért van úton, addig egészen szerettem is, de aztán a magyarázatod kissé elkedvetlenített azzal a házasság dologgal. Furcsa, hogy Boróka nem magázza az öreg Csavardit, bár lehet, hogy ez csak figyelmetlenség volt a részedről. Csavardi Samut el tudtam fogadni öregen olyannak, amilyennek itt újrateremtetted, akárcsak az Írót, aki kellőképpen titokzatos lett, habár olykor voltak oda nem illő, vagy számomra értelmezhetetlen félmondatai, mint például a tündegyűrűs. Furcsának tartom továbbá, hogy Boróka hallott Samuról, ugyanakkor az entekről szóló mese már ismeretlennek tűnt számára, amit nehezen hiszek, mert ha Samu történetét ismeri, gondolom, ismeri az egész Gyűrűk Urát, amibe Pippin és Trufa történetei is beletartoznak. Kötve hiszem, hogy a két hobbit nem dicsekedett el odahaza az őket ért kalandokkal. A mellékszereplőket hosszabb jellemzés nélkül is el tudtam képzelni. Összességében 4 pont.
Cselekmény: A történet igazából nem kerek, de ennek is vannak szépségei. Például az, hogy ez a véletlenszerű találkozás olyan, mintha éppen csak bepillanthatnánk a középföldiek életébe, épp, ahogy azt Tolkien is teszi. Elképzelhetően és szépen írtál az erdőről. Tetszett még az is, hogy egy résznél hagyod a szereplőidet, hadd gondolják át, mit hallottak addig. Direkt kiemeltem ezt a mondatot is, mint olyat, amit jó volt elolvasni: "
Az, hogy az embert éppen kihez sodorja útja, nem különbözik egy érme feldobásától – hogy melyik felére érkezik, puszta szerencse kérdése." Amellett, hogy bölcsesség lakozik a szavak mögött, pontosan illik ehhez a történethez is.
Nem igazán szerettetted meg velem a szerkezetet. Az első bekezdésben Samut és az Írót látjuk, majd ők eltűnnek, előjön Boróka, a törp és ember és csak aztán jön megint Samu és Tolkien. Számomra ez zavaró volt. Továbbá érdekes, hogy Boróka könnyedén meghallotta, észlelte a törp-ember párost, míg Samu és Tolkien kettőse mindenkit megrémisztett. Bár az is lehet, hogy ekkor már Samu és Tolkien is lelkek, "szellemek" és ez az igazi oka annak, amiért a többiek nem hallották őket.
Volt egy folytonossági hiba, mégpedig az, hogy a törp a bemutatkozós résznél már elmondja, hogy hova mennek a nővel, aztán Tolkient próbára teszi ugyanezzel a kérdéssel, mármint, hogy hova mennek.
4 pont, amiatt, hogy egy történet, ahogy írtad is , sosem lehet igazán lezárt, mert a karakterek, akiket megteremtett az író, tovább kalandoznak. :)
Stílus: Nem volt tolkieni a stílusod, sajátban alkottál, ami nem baj. Egy könnyed elbeszélés volt a könyvek általános, valamelyest emelkedettebb hangulatához képest.
Sok vesszőhibád, kétértelmű vagy oda nem illő mondatod, szükségtelen magyarázatod volt, amelyeket zárójellel biggyesztettél oda, valamint kötőjeleket használtál gondolatjel helyett, ami könnyen lehet, hogy a rendszer hibája. Láttam már ilyet. Ha mégsem, akkor hiba. A sorok könnyen és gyorsan olvashatóak voltak, elképzelhetőek lettek a jelenetek, de a hibák miatt csak 2 pontot tudok adni ide.
Elég nagy nehézséget okozott nekem a történeted pontozása. Remek témát vetsz fel, de érdemes lenne továbbfejleszteni. Igazság szerint sajnálom, hogy pontokkal kell értékelnem.
Világ: 5 pont
Akadtak ugyan bizonyos problémák, de azok talán inkább a Karakterek kategóriába tartoznak; ami ide vonatkozik, az egy hibás távolságbecslés. Azt írtad, hogy az út Lithbe két hétig tartott – ez nem reális. Gondolj bele: amikor a Gyűrűháború végén a sereg Minas Tirithből a Fekete Kapuhoz vonult, az is csupán hat-hét napig tartott, pedig nagy részük gyalogosan volt; a távolság pedig megközelítőleg azonos.
Tetszettek az általad kitalált középföldi nevek, hangzásukban hitelesek voltak.
Főtéma: 10 pont
Mondhatjuk, hogy egy teljes világ újjászületése áll a történet középpontjában.
Kulcsok: 8 pont
Főkulcs: A végén jól beépítetted; értelmet adott az egész történeten végigívelő, Aragornt megszólító költői kérdéseknek (amiknek funkcióját jó darabig nem értettem). A novella elején lévő metaforát azonban erőltetettnek találtam. 6 pont.
Titkos kulcs: Jó ötlet volt falunévként beépítened a történetbe, tetszett. Viszont a közjátékokat a hamvadó papírral nem értettem. Ilyenkor azt várná az olvasó, hogy az így hangsúlyozott jelenetekben a papír hamvadása valami szomorú, tragikus eseményt vagy eltitkolt részletet vetít előre; de itt nem történt semmi ilyesmi. 2 pont.
Karakterek: 2 pont
Volt egy-két nagyon jól sikerült karakterábrázoló mozzanat, például a Tarlong bajuszpödörgetése vagy amikor Imrahil a kardjára csap, és a hobbitok is nagyon jól sikerültek. Aragorn mint király viszont szerintem nem lett elég hiteles.
Az ő karakterformálásával kapcsolatos probléma valójában abban gyökerezik, hogy legalábbis látszatra keveset tudsz arról, hogyan is működik egy teljes birodalom irányítása, pláne háború után. Ha valamit megtudhattunk Aragornról, az a mély felelősségérzete – ezért lesz belőle igazán jó király, aki mindig a teljes birodalom érdekét tartja szem előtt. Nem reális, hogy Aragorn személyesen vezeti a sereget egy kis falu támadói ellen – a haladéktalan segítségnyújtás természetes, de egyetlen falu miatt nem hagyhatja ott a trónját.
Az lehet életszerű, hogy a Király körbelátogatja birodalmát, hogy személyesen is nyomon követhesse az újjáépítést, vagy inkább annak eredményét, de nem akkor, ha nem sokkal előtte támadás érte Gondort; mert ha egy helyen vannak még aktív gonosz seregek, akkor máshol is lehetnek. Nyilván rábízhatná valakire az uralkodást, hogy mehessen, ahova akar, de a felelősségérzete nem engedné. Mert ha a helyettese (akár önhibáján kívül) nem tudta megbirkózni egy támadással vagy valami egyéb feladattal, azért ugyanúgy ő felel.
Mivel éppen a központi karakter ábrázolása nem sikerült elég hitelesen, ezért vagyok kénytelen ennyi pontot levonni.
Cselekmény: 2 pont
A fentiekből következik az, hogy a cselekmény ilyen formában nem történhet meg. Szerintem jobb lett volna, ha nem mindent Aragorn személyes élményein keresztül közvetítesz.
Egyéb apróbb pontatlanságok is előfordultak; ha részletesen kíváncsi vagy ezekre, kérlek, keress meg a kihívás után.
De voltak olyan jelenetek is, amik tetszettek: jót mosolyogtam Aragorn és Gimli baráti „szurkálódásán”, és örülök, hogy szerepeltetted Imrahil fejedelem lányát.
Stílus és stilisztika: 1 pont
Rengeteg helyesírási hibát vettem észre; ezek egy része ráadásul olyan volt, amit alaposabb átolvasással vagy szövegszerkesztő programmal ki lehetett volna küszöbölni. Sok furcsa megfogalmazású mondatot és vesszőhibát is találtam. Emellett helytelenül írtad Imrahil, Meduseld és Szilszakáll nevét.
Nem tudom, átnézetted-e bétával a történetet; a jövőben mindenképp javaslom. Személyes tapasztalatom, hogy amikor az író saját maga ellenőrzi a történeteit, igen gyakran átsiklik több hiba fölött, pusztán azért, mert azt olvassa, amit oda akart írni. :)
Szubjektív vélemény: 2 pont
Ahogy az elején kezdtem: a téma, a háború utáni újjáépítés és annak irányítása rengeteg lehetőséget rejt magában, és ez a történet kiindulópontnak nem rossz. Fejleszd tovább! Kutass a témában, keress olyan oldalakat, embereket, akik sokat tudnak erről a tárgyról! Mindabból, amit fent leírtam, a legtöbb dolog nem minden előzmény nélkül, magamtól jutott eszembe; vannak „mentoraim.” :) Végy példát Gárdonyiról: az Egri csillagok nemcsak irodalmi szempontból remekmű; Gárdonyi komoly kutatásokat végzett, hogy a regény hadtörténeti, földrajzi, nyelvi, kulturális és egyéb szempontokból is tökéletesen helytálljon. Hidd el, jó érzés egy történetet akár hosszú, kemény munkával igazán „működőképessé” formálni.
Nagyon régen olvastam a Szilmarilokat, és örülök, hogy a történeteddel kicsit újraalkothattam a régi élményt. Na, de megpróbálom összeszedni a gondolataimat a pontozáshoz.
I. Világ: 5 pont
A tolkieni világnak minden pozitív és negatív elemét híven tükrözte a novellád.
Utóbbival például a fegyverek hiányára gondolok, mert ha még nem is ismerték ekkor a tündék a valódi harci eszközöket, vadászni tudtak, ahogy Te is írtad, vagyis rendelkeztek legalábbis valami hajítódárda-, valamint kés- vagy tőrszerűséggel. Akkor pedig el kellett volna jutniuk arra a szintre, hogy ezeket önvédelmi célra is használják. Örültem annak az elemnek, hogy Ulmo páncélokat és fegyvereket készíttet a tündéknek. Ha jól tudom, ezt Te találtad ki; viszont ez esetben hamarabb is beleírhattad volna a történetbe, nem csak az utazás vége felé. Ennek ellenére úgy érzem, megérdemled a maximális pontot. :)
II. Főtéma: 10 pont
A cselekmény középpontjában áll, bár én a Noldóran karakterének születése helyett inkább a tündék mint nép új életének születését éreztem. Különösen tetszett a téma még egyszeri megközelítése a történet végén, Fëanor szempontjából.
III. Kulcsok: 10 pont
Főkulcs: Mint valódi helyszín, gyakorlatilag végig ott van a tündék Valinor iránti vágyódásában, és az átvitt értelem is szép és logikus metafora. 7 pont.
Titkos kulcs: Szintén végig jelen volt a történetben; számomra kissé túlságosan is :) De tény, hogy megkapta azt a szerepet, amit meg kellett kapnia. 3 pont.
IV. Karakterek: 4 pont
Voltak olyan mozzanatok, amik nem illettek bele a karakterformálásba, és így kizökkentettek a történet élvezetéből. Ilyen volt például az, hogy Míriel, bár észrevette Finwë érzéseit, évekig nem merte kimutatni, hogy ő is hasonlóképpen érez iránta; vagy az, hogy Finwë búcsúzáskor mégsem érinti meg kedvese arcát. Fëanor pedig szerintem nem sikerült eléggé „őrültre” (hiszen nem sokkal az után járunk, hogy ő és népe sokakat lemészárolt a telerek közül).
Viszont kiemelten tetszett Náriel karaktere, valamint Míriel vívódása a húga és a férje között. Életszerű volt.
V. Cselekmény: 5 pont
Akadt egy olyan jelenet, ami számomra sokat rontott a történet élvezeti értékén, mégpedig az, amikor Ulmo figyelmeztetésképp vihart támaszt, miután Finwë a vízbe ugrott. Ennek így nincs túl sok értelme, mert ezzel figyelmeztetés helyett azt éri el, hogy Finwë még ha akar, sem tud visszaúszni a szigethez, és félő, hogy nem tudják időben kimenteni. De egyébként szépen felépítetted, jól épültek egymásra az egyes jelenetek.
VI. Stílus és stilisztika: 4 pont
Vesszőhibáid akadtak, és jó néhány tagmondat furcsán vagy nem megfelelő szórenddel volt megfogalmazva. Alapvetően viszont csodálatosan lírai nyelvezetet használsz, gratulálok. :)
VII. Szubjektív vélemény: 3 pont
A fenti kategóriákban részletezett kisebb-nagyobb hiányosságok miatt sajnos nem sikerült igazán megszeretnem a történeted. Ne haragudj. :(
Kedves Író!
Ide is leírhatnám, mint a legelső történethez, hogy nem szeretem a tündéket. Tulajdonképpen nem is érdekelnek igazán. Történeted, bizonyos elemeket kivéve viszont bárki mással is megeshetett volna, szóval az előítéleteimet ismét sutba tudtam vágni. :D
Világ: Kicsit más volt, mint az előző tündés történet. Itt nem éreztem azt, hogy hasonlítana a Szilmarilokra, de ez nem is baj. A saját stílusodban írtál, méghozzá gyönyörűen hozva azt a tiszta világot, amelyben Tolkien mester is mozgott. 5 pont.
Főtéma: Az elmúlás témája köré fonódott a történeted. Hogyan múlt el Míriel, majd Feanor ártatlansága, s hogyan érintette meg a gonoszság. Szerintem teljesen megfeleltél a témádnak. 10 pont.
Kulcsok:
Főkulcs: A csendes vidék, mint kulcs számomra háttérvilághoz hasonlatosan derengett a történet egész hátterében. A maga némaságával és homályával beburkolta Feanort, majd ez a csend folytatódott még a halála után is a büntetés miatt. Szerintem 7 pont.
Titkos kulcs: Amikor először megjelent a titkos kulcsod, erőltetettnek éreztem, mert nem egészen passzolt a szövegkörnyezetbe, és a tündéktől oly' eltérő "értékeket" képvisel ez a szó. Aztán a történet második felében már több értelmet kapott a kulcsod, és a fontossága is megnőtt, ezért tudok neked 3 pontot adni erre.
Karakterek: Szerettem, hogy odafigyelsz a lelki változásokra, és nagyon szépen ábrázoltad például Feanor lelki (vissza)fejlődését is, ami a féltékenységgel inkább emberi vonás, de Feanor történetébe bele kell férnie. Indis és Finwe kettőse, az újrakezdett család, és annak ügyes-bajos dolgai, mint az esküvő, az összeszoktatás, majd az új tagok érkezése mind-mind nagyon szépen lett felvonultatva. A legszebb talán az az ábrázolás lett, amely Mandosban Feanort és Mirielt mutatta be, ezért 5 pontot adok neked.
Cselekmény: Először is a cím már magában szívet szorongató, tépő és sajdító. A cselekmény kerek, jó hosszú lett, és talán hosszúságával magyarázható az, hogy a harmadik negyede miért lett olyan darabos és elsietett -- mert így is rengeteget írtál a tündéidről. A vége keserédes, és azt szerettem benne, hogy nem számít a valák büntetése sem, hiszen a szeretetnél semmi nem erősebb. És ez egy nagyon szép üzenet. :)
Ha valaki nem ismerné a Szilmarilok történetét, akkor megnevezhetőek lennének hiányosságok, de gondolom mindenki -- vagy sokan -- úgy olvas történeteket, ha fanfic, hogy tudja, miről van szó, úgyhogy ez csak egy ilyen megjegyzésféle.
Nem találtam elvarratlan szálakat, úgyhogy 5 pont.
Stílus: Végig szépen fogalmazol, az írásod gördülékeny, élvezhetően lágy, könnyed és nyugodt. Olvastatja magát, bár nem az izgalmak, sokkal inkább a kellemes folyása miatt. Valami kis hiba dereng az első negyedében, de olyan kicsi, hogy ki sem írtam... hmm. Ahogy már említettem, az egyetlen "oda nem illő" dolog a démon szó maga volt, de a történet vége felé a furcsasága átváltozott bennem és így már nem tudok belekötni. Különben is, a sötétség közeledtével a démon szóra panaszom sem lehet, mert jött ott más is, nem csak "démon". Szóval 5 pont.
Vélemény: Szintén nem a te hibádból és nem is a történet hibájából nem olvasnám újra, mert tündék, blőee :D Fogalmazásmódod gyönyörködtetett, szóval ezért mindenképpen megérte elolvasni. Dicséret is jár neked amiatt, hogy ilyen szép hosszút írtál, sőt, még MAJDNEM! libabőrös is lettem egy résznél, ami szupi, mert ugye a fizikai érzések kiváltása tök tuti egy írással. Igazából adnék 5 pontot, de amiatt, hogy nem nagyon venném elő újra, ezért csak 4 pont. :I
Összesen: 44 pont.
Megjegyzés: Extra szőrszálhasogatás, csak neked, csak most: Gyerek alá csődört adni? Jáj. *felvisít*
Üdv:
BaO2
Vélemény: Vártam egy jó történetet, amely megspórolja nekem a hasonló ötlet alapján keletkezett sajátom megírását. Ha a következőkben figyelsz a pici részletekre, amelyeket most kihagytál, akkor megírhatod a történetedet úgy, hogy egy kicsivel tökéletesebb formát öltsön (és nekem se kelljen megírni az enyémet :D) A helyesírási hibák és a tördelési módod miatt nagyon fárasztó volt olvasni a sztorit. Sajnálom, hogy így esett meg, mert nagy várakozással indultam neki. Szeretném leszögezni, hogy a szavaimat nem bántásnak szántam, viszont úgy érzem, nagy szükséged volna egy bétára. 3 pont, egy fényes jövő reményében.
Összesen:30 pont
*
"— Mit sejtettek? — kérdezte a Király."/A mondatot többször, hangosan felolvasva sem tudtam felfogni. Kik? Miért ezt kérdezi? A tébetűk garázdálkodtak./
"— Köszönöm a jelentésed, kedves követ! Nem soká késlekedünk! — Aragorn erőskezű és segítőkész uralkodó volt." /Ha már így hangoztatnod kell, narrátor, az nem biztos, hogy jó. Látszódnia kellene, hogy Aragorn ilyen, amit igyekszel is bebizonyítani a déli küldetéssel, de engem mégsem győztél meg. Aragorn gyakorlatilag Galadriel múltbéli szavaiból és követek kósza híreiből táplálkozva dönt, ami könnyen halálba is torkollhatott volna, ha mondjuk a követ átveri, és délen tőrbe csalják a királyt.../
"— Sereget gyűjtessz, és ellovagolsz Keletre, én addig itt maradok, és segítek, ha kell, helyetted is — mondta Arwen királyné, miközben ebédeltek." /Itt semmilyen átmenet nincs az előző, meg eközött a jelenet között./
"A mustra napja már másnap elérkezett." /Ez inkább technikai dolog. Egy nap szerintem arra is kevés a lovas hírvivőkkel, hogy az összes vagy legalább a szövetséges lovasokat, harcosokat összehívják vagy értesítsék./
"akik még mindig nem untak bele az orkok hajkurászásába" -- /Na, meg ott van az a tény is, hogy hűséget esküdtek Aragornnak a király koronázása napján. Szóval ez nem igazán kedv kérdése./
"Elöl ment a Király, akit a lovagokkal együtt, akiket maga Arwen búcsúztatott el a csata előtt."/Az "akit a lovagokkal együtt, akiket maga Arwen búcsúztatott el" rész nekem magyartalannak tűnik. A gugli fordító szokott ilyeneket felbüfögni./
"Aragorn terve az volt, hogy a hegyeken át viszi a seregét, és először a falukba látogat. "/Nálunk a "falu" többesszáma falvak. Mint a darvak vagy a varjak./
"A katonák erősek, tettre vágyók" /A szó, amit keresel, szerintem a tettre készek./
"Erős ujjai keményen tartották a vázat, "/ Vagy inkább a rudat? Vagy én nem értem, hogy néz ki egy zászló./
"Valaki, akinek elkötelezte magát, akiért érdemes volt lemondania a halhatatlanságáról, ami népének sajátja."/Nagyon szájbarágós. Ha kevésbé ismert szereplőket, mint Imrahil lánya, kb. bemutatás nélkül használsz, akkor egy ilyen dolgot, mint Arwen származása, nem kéne úgy felhozni, mint egy ismeretlen tényt./
"Keresett egy gyújtóspapírt és a kandallóba dobta."/Látom a jelenetet és tudom, hogy a kulcs miatt tetted bele. És épp ezért erőltetett és céltalan. Nem tudom, hogy mennyire ismerős Középföldén a takarékosság, de teljesen feleslegesen főleg egy tünde, aki tiszteli a természetet, nem hiszem, hogy csak úgy poénból felgyújtana akár egy taknyos zsepit is. Még egyszer mondom, nem volt könnyű dolgotok a kulcsokkal, de ez a jelenet habár szép, felesleges./
"Aragorn csiholta a fát, míg egy pici szikra mégis rápattant a rakásra"/Miért Aragorn csinálja? Ő a király. Tuti, hogy van egy fegyverhordozója legalább, aki ezt megcsinálja neki. Ráadásul próbálsz párhuzamos jelenetet csinálni Arwenével, de ez attól még nem lesz kevésbé céltalan, mint Arwen hamus jelentet./
"amivel kűgy gondolod" /sima figyelmetlenség, vagy mi Somogyban nem használjuk a kűgy szót./
"lefagyasztotta őket"/Ez egy mai szleng. Teljesen elüt a történet korától, szövegétől, még akkor is, ha AU./
"aki az ő leányának leánya kezének örvendhet"/Most képzeld el, hogy ezt kimondod. Ugye, neked sem hangzik természetesnek? Akkor a narrációban sem az./
"Hamarosan egy vidám rohír tánccal csendült fel"/Tudnám, hogyan lehet tánccal felcsendülni?/
Éomer nem fog csak úgy ropni egy csajszival, akit kiszemel. Éomer egy komoly férfi. Vagy nem ismerem, mivel óóc.
A lore szerint (ahogy emlékszem) Éomer Gondorba látogat és ott ismeri meg a feleségét. Au. Nem szóltam.
" A katonák szája is szélesedni kezdett." /Au. Mármint fáj nekem. Ahogy elképzelem. A pici mozzanatok, amelyekről meséltem... Lehet úgy érteni, ahogy te akartad alapból, de lehet, hogy egy nagyon kellemetlen kínzásnak az elején járunk, amint jaj, engedd, hogy ne vizualizáljak!/
"Aragorn! Úrnőm!" /Ennél a résznél csak a legelején írsz arról néhány szót, hogy ezúttal Arwen is a férjével tart, és mire a Megyébe érnek, Arwen jelenléte gyakorlatilag észrevétlen, így olyan, mintha a hobbitok Aragornt szólítanák úrnőnek./
Írtam, hogy nevet változtattak páran. Illene ellenőrizni a használt nevek helyesírását, talán még akkor is, ha látszólag biztos vagy bennük. Imrahil, Meduseld neve 100%, hogy az én verziómban szerepel helyesen.
Üdv:BaO2
Kedves Író!
Tudnod kell, hogy az én elmémben is nyugszik valahol egy olyan kezdetű dolog, hogy milyen Aragorn uralkodása. Éppen ezért várakozással telve olvastam el a történetedet, azzal a megnyugvással, hogy nekem nem kell megírnom a sajátomat :D Aztán mondom, mi lett.
Világ: AU. Ha jól értettem a soraidat, akkor mindenki Középföldén maradt. Néhányan nevet változtattak, de alapjában véve a végső elmenetel nem történt meg. Ami maradt, az a csaták utáni helyreállítás, Aragorn tettei, a többi nép további élete, a kilábalás a vérengzésből. AU és OOC, nem a kedvenc párosításom, mert olyan, mint a középkorban a templomok: itt védve van az író, bármi is történjék. 5 pont.
Főtéma: Neked is a születés volt. Először is, azt kell mondanom, hogy az idei kihívás szerintem sokkal megerőltetőbb volt a korábbiaknál, tehát nem volt könnyű dolgotok . Ha mégis, akkor nem szóltam.
A Születés, mint az új kor születése megjelent a történetben, szerepelt ilyen szó konkrétan is, azt hiszem, mindenesetre emlékszem az emberek vajúdására az új kor születésénél-szerű mondatfoszlányra. Megszületett a sérthetetlen Megye is, valamint valószínűleg Éomerék eljegyzése is születőben volt. 10 pont.
Kulcsok: Főkulcs: Erőltetettnek hatott a beleépítése, akárcsak a titkos kulcsnak. Szó szerint azt hiszem kétszer jelent meg, illetve, ha jobban belegondolok, akkor a múlt eseményei elkerülhetetlenül ott zubogtak a háttérben, mint egy vízesés, szóval ez legyen 4 pont.
Titkos kulcs: Belekerült, igen, a falut is így hívták, parázs feléledés szülőanyja a hamu. 2 pont.
Karakterek: Ó. Mármint ÓÓC. Óut ov karaktr. Az a bajom, mint az AU-val, de azért nézzük.
A te Aragornod jellemzése csak a narrációból válik világossá, hogy erőskezű és tettre kész, azt hiszem, ezt írtad. Egyébként annyira királyos vonásai nincsenek. Arwen eléggé légies és éteri lett, ahogy az eredeti Arwen is, a vendégül látó muksók is jók lettek. Nagyon-nagyon tetszettek a hobbitok. Szerintem rájuk nem is vonatkozhat az OOC. 3 pont.
Cselekmény: Nagy reményekkel nyitottam meg a történetet, amint azt már említettem. Viszont még sokat kell gyakorolnod az írást, kedves Író.
A narráció erőltetett, a szöveg nem magyaros, nehézkes, bétahíjas. A jelenetek csak lógnak a semmiben, mint egy kirakós darabjai a lusta vagy hisztériázó óvodás asztalán. Van egy jó kezdőjeleneted, aztán még elő-előbukkannak élvezhető részek, amelyek reménnyel töltöttek el, de aztán visszazuttyantál a kevésbé előnyös írásmódodba. Meg kell tanulnod egy nagyon fontos dolgot: az olvasók nem látják azokat a kis, jelentéktelennek tűnő részleteket, amelyeket te látsz a fejedben, miközben kigondolod a jeleneteket. Ezek szörnyen hiányoztak a történetedből, s így az töredezetté, sebtében összeollózottnak tűnővé vált. A cím teljesen átlagos, úgy is mondhatnám: általános.
Egyébiránt vetted a trilógia függelékében található történéseket, és beleszuszakoltad a darabos jeleneteidet. Úgyhogy igazából a történet kerek, csak a kivitelezése okozott gondokat. 2 pont.
Stílus: Az események végére sem jöttem rá, ki volt az, aki néha beleszólogatott kívülről a történetbe. A tippem Elrond. Az ő részei sejtelmesek és nagyon izgalmasak lettek.
Nagyon-nagyon-nagyon sok a helyesírási- és vesszőhibád. A mondatok magyartalanok, van, ki is másoltam párat, tovább az értékelés alatt a csillagnál elolvashatod az észrevételeimet, ha érdekel. Sok a logikátlanság vagy a megmagyarázhatatlan, vagy általad el nem magyarázott mondat-, szöveg- és történetrész. Olyan hibák is vannak, amelyeket már bármelyik egyszerű, szöveget megjegyezni képes program kiszűr. Hiányzott egy átolvasó akár félig gondos szeme, vagy arra tudok még gondolni, hogy nem volt időd a saját írásodat ellenőrizni, mert ha lett volna, a hibák száma legalább felére csökkenhetett volna. 1 pont.
Folyt: Vélemény: Nem szeretem a tündéket. Sem a te, se nem a történeted hibája, hogy nem olvasnám újra. Az én hibám. Egy élménynek teljesen jó volt, a Szilmarilokkal való hadakozást( mert azt nem nevezném olvasásnak xD) juttatta eszembe. Többször, főleg, amikor eltűntek a tündék, meg annál a résznél, mikor Mírielék anyja (BOCSI) várja az urát haza, felvigyorgott tudatalattimban az ördögöcske, hogy ha ezt én írom, akkor Míriel anyja tutira találkozik az átorkosított férjecskéjével, nade! Nem én írtam :D Jaj! Juteszembe! Igen, így egyben! Mégis vissza kell mennem a világhoz egy csöppet! (--) Újra itt! Na, szóval nagyon szépen megírt történet volt, lágy, könnyed és mézes, ami nagyon nem az én világom, mégis jólesett most elolvasni. Köszönöm, hogy megírtad!
4 pont.
Összesen: 43 pont.
Először is szeretném leszögezni, hogy sem a Szilmarilok, sem a tündék nem tartoznak a szívem egyik csücskébe sem..., de milyen béna olvasó lennék, ha hagynám, hogy ezek befolyásoljanak!
Világ: Amikor a történet nagyjából felénél jártam, akkor jutott eszembe, mire is emlékeztet az egész. A Szilmarilokra! Olyan volt, mintha csak abból olvastam volna egy fejezetet (kb -- későbbiekben kitérek rá, miért kb.) Semmi olyat nem találtam, ami elütne a tolkieni világtól, szóval a legőszintébb 5 pont. (-- kivéve, hogy az orkok nem ejtenek foglyokat. Lehetséges, hogy más célra egy darabig életben tartanának tündeleányokat, de akkor Mírielék életkedve jelentősen csökkent volna, ha "megmentik" őket, ha nem. )
Főtéma: A főtémád a születés, amely gyakorlatban és elméletben is végigvonult a történéseken. Egy álom születésétől kezdve királlyá váláson át anyává érésig minden volt itt. 10 pont.
Kulcsok:
Főkulcs: A Fény Hasadéka megjelent elméleti síkon is. Rámondható, hogy eköré az elem köré épült fel a történeted. Szerepelt, szépen beépítetted. 7 pont.
Titkos kulcs: Mindig elolvasom a történet elolvasása előtt a kulcsokat. Aztán mindig elfelejtem, főleg, ha ilyen szép, hosszú történetet olvashatok. Szóval, mint mindig, most is vissza kellett pörgetnem a titkos kulcsig, ami szerepelt is, tulajdonképpen -- javíts ki, ha tévedek --, afféle ellenpólusa volt a fény hasadékának. Megjelent Míriel gondolataiban is, csakúgy mint a tündék néhol keserves útja közben. 3 pont.
Karakterek: Eszméletlenül sajnálom Nárielt, amiért ilyen sötét képesség jutott neki. Nem lehetett semmi pókerarccal közölni a tesójával, hogy nafiam' mennyé' szüjjé' oszt pusztulj. Jó, nyilván nem így, de akkor is. Ő nagy áldozatot hozott. Hiszen mondhatta volna, hogy ne menjen a nővére, de akkor az istenek ellen tett volna. Hiszen ki tudja? Tényleg, ki tudja, mi lett volna, ha Finwe Középföldén marad? Lehet, jobban jártak volna. Erre már nem derül fény.
Finwe. Mint mondtam, nem szeretem a tündéket, és nem egészen tudom, hogy van náluk ez a szerelem dolog. Így hát csak saját szemszögemből nézhetem a dolgokat. Egy viszont tuti. Bros before hoes, azazhogy a nép biztos, hogy fontosabb, mint egy nő. Szóval, hogy elhagyja Valinor ígéretét és az egész népét egy nő miatt, az nagyon szép, de nem valóságos. Úgy értem, szépen, romantikusan és szentimentálisan beleillhet a tündék értékrendjébe, épp csak én ezt nem hiszem.
Mírielben bírtam azt, hogy nem vetette rá magát a noldák leendő királyára. Ez a hosszú jegyesség, az önmegtartóztatás is mind nagyon szép, régi dolgok, amelyek sajnos mára kiveszőben vannak. A furcsaság Mírielben az volt, hogy annak ellenére, hogy többször hangsúlyoztad, mennyire szereti a húgát, mégsem hitt neki, és ezért volt szükség Ulmo-ex-machinára.... ami nélkül persze nem lett volna a tengerpartos jelenet, de az a rész nem volt logikus, ha a testvérek kapcsolatát nézed. Igen, lehet mondani, hogy Mírielnek eszébe jutott, hogy nem csak a pasas van a világon, hanem a húga is, viszont ez a határozatlanság inkább emberi, és nem tündés vonás. Náriel 100% tünde ilyen tekintetben, Míriel nem annyira. Összességében 4 pont.
Cselekmény: A történet kerek, lezárt. Nagyon tetszett, hogy az egész Feanor meséje az ő utódainak. A cím elég konkrét és jól magába foglalja, hogy miről is van szó, ugyanakkor egy kicsit száraz is. A leírásod az, ami inkább behúzhatja az olvasót. Nem vettem észre elvarratlan szálat. Az utolsó bekezdésekben bekocogott az az E betűs muki is, akit elcsábított egy maia ( nagyon rossz vagyok tünde nevekben, elnézést tőled és a Mestertől is. -- BaO2 elszégyelli magát, visszagörget és megnézi: Elwe. Na, ő.) Szóval 5 pont.
Stílus: Ahogy már említettem, nagyon emlékeztet a történet stílusa a Szilmarilokra. Ha agyonütnek se tudom, ki fordította magyarra, de olyan. A legtöbb helyen. A legtöbb helyen szépen lassan folyik egy széles mederben a történeted, ahogy a Szilmarilok nyelvezete is előírja. Aztán itt-ott hatalmas sziklaként állnak ki a bukkanók, amelyek teljesen kizökkentenek. Kevés ilyen volt, de ha szeretnéd, idézek párat. "‒ De miért kell egyáltalán elmenned?" Ez a követelődző hangnem Mírieltől még az aggodalommal karöltve sem illik ide. A hisztis kérdés a 21. században megállja a helyét, fennkölt, finom, úri tündék között fura. Aztán itt volt még ez: "és újra átfésülöm az erdőt." Finwe mondta E-t keresvén (kajak E lfelejtettem). Az átfésülöm megint csak egy olyan szó, ami megakasztja az olvasót, mert hangzása nagyon jelenkori. Volt még valahol egy olyan helyesírási hibád, hogy egy gondolatjelnek lemaradt a párja, de semmi zavaró "muszály" vagy"ijesmi" nem volt. Teljesen olvasható szöveget szőttél. 5 pont.
Kedves Sly!
Csak azt szeretném kérdezni, hogy küldesz esetleg valamilyen visszajelzést, ha megkaptál egy-egy elkészült pályaművet? Azért kérdem, mert még szombaton átküldtem az enyémet e-mailben, de félek, hogy mégsem érkezett meg hozzád. :)
Köszi előre is a választ!
@Metálcsibi: Szia! Először is, nagyon örülök, hogy egy biztos olvasónk már van a Te személyedben. Mindig aggodalom tárgya, hogy egy kihíváson vajon lesznek-e pontozó olvasók, és amikor egy-egy valaki jelzi a részvételi szándékát, az mindig megkönnyebbülést hoz, hogy nem lesz semmi gond. Szerencsére a GYU/Hobbit Kihívás keretében még nem volt példa arra, hogy vészesen kevés aktív olvasó tegye tiszteletét, és bízom benne, hogy ez idén is így lesz. :) Másodszor pedig köszönöm a szavaid, rettenetesen melengetik a sötét és hideg kis lelkemet az olyan szavak, amik azt közvetítik, hogy van, aki szereti és értékeli, amit csinálok, bármennyire is jelentéktelennek gondolnám azt, még ha én is nagyon szeretem a szervezési feladatkört. A jövőre tekintettel még nem tudok biztosat nyilatkozni, de abszolút várható egy következő forduló, ha az idei is sikeresen zárul. :)
Üdv,
Sly
VÚÚÚÚÚ! Annyira örülök, Sly! El sem tudom mondani, mennyire. Viszont -- ahogy az előző évek tapasztalatai mutatják, s egyéb okok, mint egyetem, miatt is -- én most csak az olvasói-pontozói feladatokat vállalom, amire úgyis nagyobb a szükség. Nagyon szívom miatta a fogam, mert ez a kis kihívás az egyik olyan ok, amiért érdemes élni :D, de most képtelen vagyok az államvizsga mellett még kihívásozni is, amit nagyon-nagyon-nagyon bánok.
Borzasztóan örülök a kihívásnak, bár ez egy negatív jelző, de a nagyon-nagyon meg unalmas, úgyhogy reménykedek benne, hogy mondjuk jövőre, amennyiben lesz GYU-Hobbit kihívás, részt vehetek ismét benne.
Sly, még egyszer imádlak és itt leszek olvasni, bármi is történjék!
Üdvözlettel:
BaO2
Gyűrűk Ura/Hobbit Fanfiction Írói Kihívás
Hobbitnyi Kalandok Középföldén
Hobbitnyi Kalandok Középföldén
Utolsó kommentek:
Metálcsibi 2019.08.30. 12:24:01
Merilwen szólt, hogy a titkos kulcsod hibásan került fel. A helyes kulcs már sokkal inkább beleillik a történetbe, így arra 3 pontot tudok adni. Tehát pontszámaid összege 30-ra nőtt.
Üdv: BaO2
Bejegyzés: IV. forduló - IV. történet
Merilwen 2019.08.23. 13:01:55
Most tudtam meg, hogy téves titkos kulcs került a történeted fejlécébe, szóval az erre vonatkozó pontszámot így tudom javítani.
Mivel az egész történet a „vörös láng” körül játszódik, így 3 pont jár.
Így összesen: 39 pont.
Üdv:
Merilwen
Bejegyzés: IV. forduló - IV. történet
Merilwen 2019.08.17. 13:21:04
Elöljáróban csak annyit mondanék, hogy a történeted annyira izgalmas, hogy alig tudtam koncentrálni a pontozandó dolgokra, miközben olvastam. :)
I. Világ: 5 pont
Sikerült megragadnod azt a békés óvatosságot, ami nyilvánvalóan mindenkiben jelen van még ennyi idővel a háború után is. Tolkien mester jelenléte a saját maga által teremtett világban meglepő és szép elképzelés.
Az egyetlen apró dolog, ami nem stimmelt (de lehet, hogy ez csak szóhasználati hiba), az az volt, hogy Samut Hobbitfalva tiszteletbeli polgármesterének írtad, pedig ő valóban megkapta ezt a tisztséget, nem csak tiszteletbeli szinten.
II. Főtéma: 8 pont
Jelen volt, de még jobb lett volna, ha egynél több szempontból is beépíted.
III. Kulcsok: 4 pont
Főkulcs: Remekül megmagyarázta Tolkien jelenlétét, de csak egyszer jelent meg. Érdemes lett volna még párszor utalni rá, vagy valós helyszínként beletenni. Tényleg sajnálom, de ez csak 4 pont.
Titkos kulcs: Ha beépítetted is, én nem találtam meg. 0 pont.
IV. Karakterek: 5 pont
Szerintem hitelesen ábrázoltad mind Samu, mind Tolkien karakterét (utóbbi, mint titokzatos vándor, különösen tetszett), és a többi szereplő is jól sikerült. Bár nem tudtunk meg sokat róluk, a legfontosabbakat azért igen, és szerintem egy rövid történetnek nem is kell, hogy része legyen az aprólékos jellemábrázolás.
V. Cselekmény: 5 pont
Már az elején felébresztetted a kíváncsiságomat, az első két bekezdéstől tűkön ültem. Amikor pedig rájöttem, kicsoda az Idegen, leesett az állam.
Egyetlen logikai bakit találtam: azt, hogy Aldor és Déor köszönettel fogadja a tanácsot, miszerint beszélniük kellene az entekkel. Az ésszerű az lett volna, ha ezzel kezdik a kutatást.
VI. Stílus és stilisztika: 4 pont
Ne haragudj, de itt is muszáj pontot levonnom. Alapvetően könnyedén fogalmazol, de sok vesszőhibád akadt, voltak egybe- és különírási hibák és furcsán hangzó szavak vagy tagmondatok, és helytelenül írtad Elanor nevét.
VII. Szubjektív vélemény: 5 pont
Igazán újszerű ötletre alapoztad a cselekményt, soha nem találkoztam még hasonlóval. Ez a mondat pedig a végén kifejezetten meghatott, és mindenre feltette a koronát: „találjátok meg a választ olyan kérdésekre, melyekre még nekem se sikerült!”
Összesen: 36 pont
Köszönöm a mesét! További sok sikert Neked!
Üdv:
Merilwen
Bejegyzés: IV. forduló - IV. történet
Merilwen 2019.08.16. 10:56:50
Úgy látszik, a nolda nagykirályok története igencsak népszerű az idei kihíváson. :) Öröm volt ilyen részletesen kidolgozott elbeszélést olvasni. Lássuk a pontokat.
I. Világ: 5 pont
Tökéletesen visszaadtad. Az különösen tetszett, amit Mandos csarnokáról írtál; Fëanor büntetése és Míriel szövete remekül illeszkedett a tolkieni mitológia keretei közé.
II. Főtéma: 10 pont
Nem tudom, szándékosan vagy tudat alatt csináltad-e így, de több síkon is felfedezhető az elmúlás: Fëanor cselekedeteit nemcsak Míriel halála befolyásolja jelentős mértékben, hanem a régi életének – mondhatjuk így – pusztulása is.
III. Kulcsok: 9 pont
Főkulcs: Konkrét helyszínként jelentheti Míriel halálos ágyát és Mandos csarnokát is – mindkettő fontos szerepet kapott; átvitt értelemben azonban nem vettem észre, hogy szerepeltetted volna, ezért erre sajnos nem adhatok maximális pontot. 6 pont.
Titkos kulcs: Szépen beépítetted. 3 pont.
IV. Karakterek: 5 pont
Remekül ábrázoltad Fëanor bonyolult karakterfejlődését. Nagyon tetszett Belwen és Indis viselkedése. Finwéé már kevésbé, de ha ő mintaapa lett volna, akkor Fëanorból nem vált volna az, aki végül lett.
V. Cselekmény: 5 pont
Csak annyi hibát találtam benne, hogy a történet elején nem egyértelmű, mégis mennyi ideig betegeskedik Míriel Lórienben. Nekem csak pár hónapnak tűnik, de Fëanor ennyi idősen nem lenne még képes sem a beszédre, sem arra, hogy felmásszon Míriel ágyára. Emellett azt sem értettem, miért csak egyszer vitte magával Finwë Fëanort Mírielhez, és miért hozta el tőle annak ellenére, hogy a kicsi egyértelműen maradni akart. De azt hiszem, nem lenne szép tőlem, ha ezért egy teljes pontot vonnék le ebben a kategóriában.
VI. Stílus és stilisztika: 5 pont
Volt néhány furcsa megfogalmazású szó, de csupán elenyésző mértékben. Gördülékenyen fogalmazol, és a szereplők megszólalásai is tetszenek.
VII. Szubjektív vélemény: 4 pont
Ne haragudj, de jobban szeretem a kevésbé tragikus történeteket; emellett Finwë karaktere és a cselekménynél részletezett hibák miatt nem zártam igazán a szívembe a történetet. De alapvetően magával ragadó olvasmány volt, élvezettel merültem el benne.
Összesen: 43 pont
Köszönöm, hogy olvashattam! További sok sikert!
Üdv:
Merilwen
Bejegyzés: IV. forduló - III. történet
Metálcsibi 2019.08.15. 00:04:19
Élménynek újdonsága miatt teljesen felvillanyozott, ugyanakkor nem tekinthetek el a hibáktól sem, amelyek zavarták az olvasást, ezért 4 pont.
Köszi, hogy megírtad!
Összesen: 27, ha jól számolom.
Üdv:
BaO2
Bejegyzés: IV. forduló - IV. történet
Metálcsibi 2019.08.14. 23:59:07
Először hadd mondjam el, hogy egyelőre kevés olyan történettel találkoztam, amelyben így felbukkan az alkotó is. Hasonlót magam is írtam, de az inkább volt paródia, és én sem vettem benne komolyan magam, no meg azt sem, amit írtam. Ilyen szempontból teljesen újdonságként ért a történeted, és meg is örültem ennek az eddig ismeretlen koncepciónak.
Világ: Ha felületes vagyok, akár azt is mondhatnám, hogy a Piros Könyv következő oldalain akár szerepelhetne is hasonló írás. Az éjjeli erdő leírása szerintem nagyon illett a világba, viszont különböző dolgok nem annyira. Például Folin felemlegeti, hogy az író esetleg látó, ami szerintem nem illik bele ebbe a világba. Aztán ott van az a fura félmondat, amit beszúrsz, hogy Boróka egy házasság elől menekült felfedezőútjára. Ez a hobbitoktól szerintem teljesen idegen, ha esetleg az nem is, hogy tőrt hord magánál a főszereplőd. Bár kiraktad, hogy Au, én mégis úgy érzem, hogy csak 3 pontot adhatok neked.
Főtéma: A főtémád a születés, ami jelen is volt, meg nem is. Ugyanakkora súly jutott az elmúlásra és a születésre, ezért 5 pont.
Kulcsok:
Főkulcs: Ha jól emlékszem, szó szerint is szerepelt a történetben az Öreg Híd. Samu és Tolkien útjára simán rávetíthető a kulcsod, továbbá maga az esemény, hogy Tolkien "belement" az univerzumába, is lehet egy értelme ennek a képnek. Az öreg híd számomra inkább az elmúláshoz köthető, ami pedig ellentmond a főtémádnak, továbbá a kiegyenlített születés-elmúlás pólusok miatt kicsit erőltetettnek tűnik. 5 pont.
Titkos kulcs: Nem emlékszem, hogy szerepelt volna. És nem is tudom, hogy hogyan tehetted volna bele. Ehhez a történethez egyáltalán nem passzolt ez a kulcs. Kétszer elolvastam és nem találtam meg benne. Nem volt semmilyen szerepe, úgyhogy sajnos 0 pontot kell adnom.
Karakterek: Bátor dolog volt egy oc-t helyezni a középpontba. Borókát bontottad ki szerintem a legjobban. Mielőtt megtudtam, hogy miért van úton, addig egészen szerettem is, de aztán a magyarázatod kissé elkedvetlenített azzal a házasság dologgal. Furcsa, hogy Boróka nem magázza az öreg Csavardit, bár lehet, hogy ez csak figyelmetlenség volt a részedről. Csavardi Samut el tudtam fogadni öregen olyannak, amilyennek itt újrateremtetted, akárcsak az Írót, aki kellőképpen titokzatos lett, habár olykor voltak oda nem illő, vagy számomra értelmezhetetlen félmondatai, mint például a tündegyűrűs. Furcsának tartom továbbá, hogy Boróka hallott Samuról, ugyanakkor az entekről szóló mese már ismeretlennek tűnt számára, amit nehezen hiszek, mert ha Samu történetét ismeri, gondolom, ismeri az egész Gyűrűk Urát, amibe Pippin és Trufa történetei is beletartoznak. Kötve hiszem, hogy a két hobbit nem dicsekedett el odahaza az őket ért kalandokkal. A mellékszereplőket hosszabb jellemzés nélkül is el tudtam képzelni. Összességében 4 pont.
Cselekmény: A történet igazából nem kerek, de ennek is vannak szépségei. Például az, hogy ez a véletlenszerű találkozás olyan, mintha éppen csak bepillanthatnánk a középföldiek életébe, épp, ahogy azt Tolkien is teszi. Elképzelhetően és szépen írtál az erdőről. Tetszett még az is, hogy egy résznél hagyod a szereplőidet, hadd gondolják át, mit hallottak addig. Direkt kiemeltem ezt a mondatot is, mint olyat, amit jó volt elolvasni: "
Az, hogy az embert éppen kihez sodorja útja, nem különbözik egy érme feldobásától – hogy melyik felére érkezik, puszta szerencse kérdése." Amellett, hogy bölcsesség lakozik a szavak mögött, pontosan illik ehhez a történethez is.
Nem igazán szerettetted meg velem a szerkezetet. Az első bekezdésben Samut és az Írót látjuk, majd ők eltűnnek, előjön Boróka, a törp és ember és csak aztán jön megint Samu és Tolkien. Számomra ez zavaró volt. Továbbá érdekes, hogy Boróka könnyedén meghallotta, észlelte a törp-ember párost, míg Samu és Tolkien kettőse mindenkit megrémisztett. Bár az is lehet, hogy ekkor már Samu és Tolkien is lelkek, "szellemek" és ez az igazi oka annak, amiért a többiek nem hallották őket.
Volt egy folytonossági hiba, mégpedig az, hogy a törp a bemutatkozós résznél már elmondja, hogy hova mennek a nővel, aztán Tolkient próbára teszi ugyanezzel a kérdéssel, mármint, hogy hova mennek.
4 pont, amiatt, hogy egy történet, ahogy írtad is , sosem lehet igazán lezárt, mert a karakterek, akiket megteremtett az író, tovább kalandoznak. :)
Stílus: Nem volt tolkieni a stílusod, sajátban alkottál, ami nem baj. Egy könnyed elbeszélés volt a könyvek általános, valamelyest emelkedettebb hangulatához képest.
Sok vesszőhibád, kétértelmű vagy oda nem illő mondatod, szükségtelen magyarázatod volt, amelyeket zárójellel biggyesztettél oda, valamint kötőjeleket használtál gondolatjel helyett, ami könnyen lehet, hogy a rendszer hibája. Láttam már ilyet. Ha mégsem, akkor hiba. A sorok könnyen és gyorsan olvashatóak voltak, elképzelhetőek lettek a jelenetek, de a hibák miatt csak 2 pontot tudok adni ide.
Folyt.:
Bejegyzés: IV. forduló - IV. történet
Merilwen 2019.08.14. 18:56:41
Elég nagy nehézséget okozott nekem a történeted pontozása. Remek témát vetsz fel, de érdemes lenne továbbfejleszteni. Igazság szerint sajnálom, hogy pontokkal kell értékelnem.
Világ: 5 pont
Akadtak ugyan bizonyos problémák, de azok talán inkább a Karakterek kategóriába tartoznak; ami ide vonatkozik, az egy hibás távolságbecslés. Azt írtad, hogy az út Lithbe két hétig tartott – ez nem reális. Gondolj bele: amikor a Gyűrűháború végén a sereg Minas Tirithből a Fekete Kapuhoz vonult, az is csupán hat-hét napig tartott, pedig nagy részük gyalogosan volt; a távolság pedig megközelítőleg azonos.
Tetszettek az általad kitalált középföldi nevek, hangzásukban hitelesek voltak.
Főtéma: 10 pont
Mondhatjuk, hogy egy teljes világ újjászületése áll a történet középpontjában.
Kulcsok: 8 pont
Főkulcs: A végén jól beépítetted; értelmet adott az egész történeten végigívelő, Aragornt megszólító költői kérdéseknek (amiknek funkcióját jó darabig nem értettem). A novella elején lévő metaforát azonban erőltetettnek találtam. 6 pont.
Titkos kulcs: Jó ötlet volt falunévként beépítened a történetbe, tetszett. Viszont a közjátékokat a hamvadó papírral nem értettem. Ilyenkor azt várná az olvasó, hogy az így hangsúlyozott jelenetekben a papír hamvadása valami szomorú, tragikus eseményt vagy eltitkolt részletet vetít előre; de itt nem történt semmi ilyesmi. 2 pont.
Karakterek: 2 pont
Volt egy-két nagyon jól sikerült karakterábrázoló mozzanat, például a Tarlong bajuszpödörgetése vagy amikor Imrahil a kardjára csap, és a hobbitok is nagyon jól sikerültek. Aragorn mint király viszont szerintem nem lett elég hiteles.
Az ő karakterformálásával kapcsolatos probléma valójában abban gyökerezik, hogy legalábbis látszatra keveset tudsz arról, hogyan is működik egy teljes birodalom irányítása, pláne háború után. Ha valamit megtudhattunk Aragornról, az a mély felelősségérzete – ezért lesz belőle igazán jó király, aki mindig a teljes birodalom érdekét tartja szem előtt. Nem reális, hogy Aragorn személyesen vezeti a sereget egy kis falu támadói ellen – a haladéktalan segítségnyújtás természetes, de egyetlen falu miatt nem hagyhatja ott a trónját.
Az lehet életszerű, hogy a Király körbelátogatja birodalmát, hogy személyesen is nyomon követhesse az újjáépítést, vagy inkább annak eredményét, de nem akkor, ha nem sokkal előtte támadás érte Gondort; mert ha egy helyen vannak még aktív gonosz seregek, akkor máshol is lehetnek. Nyilván rábízhatná valakire az uralkodást, hogy mehessen, ahova akar, de a felelősségérzete nem engedné. Mert ha a helyettese (akár önhibáján kívül) nem tudta megbirkózni egy támadással vagy valami egyéb feladattal, azért ugyanúgy ő felel.
Mivel éppen a központi karakter ábrázolása nem sikerült elég hitelesen, ezért vagyok kénytelen ennyi pontot levonni.
Cselekmény: 2 pont
A fentiekből következik az, hogy a cselekmény ilyen formában nem történhet meg. Szerintem jobb lett volna, ha nem mindent Aragorn személyes élményein keresztül közvetítesz.
Egyéb apróbb pontatlanságok is előfordultak; ha részletesen kíváncsi vagy ezekre, kérlek, keress meg a kihívás után.
De voltak olyan jelenetek is, amik tetszettek: jót mosolyogtam Aragorn és Gimli baráti „szurkálódásán”, és örülök, hogy szerepeltetted Imrahil fejedelem lányát.
Stílus és stilisztika: 1 pont
Rengeteg helyesírási hibát vettem észre; ezek egy része ráadásul olyan volt, amit alaposabb átolvasással vagy szövegszerkesztő programmal ki lehetett volna küszöbölni. Sok furcsa megfogalmazású mondatot és vesszőhibát is találtam. Emellett helytelenül írtad Imrahil, Meduseld és Szilszakáll nevét.
Nem tudom, átnézetted-e bétával a történetet; a jövőben mindenképp javaslom. Személyes tapasztalatom, hogy amikor az író saját maga ellenőrzi a történeteit, igen gyakran átsiklik több hiba fölött, pusztán azért, mert azt olvassa, amit oda akart írni. :)
Szubjektív vélemény: 2 pont
Ahogy az elején kezdtem: a téma, a háború utáni újjáépítés és annak irányítása rengeteg lehetőséget rejt magában, és ez a történet kiindulópontnak nem rossz. Fejleszd tovább! Kutass a témában, keress olyan oldalakat, embereket, akik sokat tudnak erről a tárgyról! Mindabból, amit fent leírtam, a legtöbb dolog nem minden előzmény nélkül, magamtól jutott eszembe; vannak „mentoraim.” :) Végy példát Gárdonyiról: az Egri csillagok nemcsak irodalmi szempontból remekmű; Gárdonyi komoly kutatásokat végzett, hogy a regény hadtörténeti, földrajzi, nyelvi, kulturális és egyéb szempontokból is tökéletesen helytálljon. Hidd el, jó érzés egy történetet akár hosszú, kemény munkával igazán „működőképessé” formálni.
Összesen: 30 pont
Sok sikert a továbbiakban!
Üdv:
Merilwen
Bejegyzés: IV. forduló - II. történet
Merilwen 2019.08.13. 19:00:19
Nagyon régen olvastam a Szilmarilokat, és örülök, hogy a történeteddel kicsit újraalkothattam a régi élményt. Na, de megpróbálom összeszedni a gondolataimat a pontozáshoz.
I. Világ: 5 pont
A tolkieni világnak minden pozitív és negatív elemét híven tükrözte a novellád.
Utóbbival például a fegyverek hiányára gondolok, mert ha még nem is ismerték ekkor a tündék a valódi harci eszközöket, vadászni tudtak, ahogy Te is írtad, vagyis rendelkeztek legalábbis valami hajítódárda-, valamint kés- vagy tőrszerűséggel. Akkor pedig el kellett volna jutniuk arra a szintre, hogy ezeket önvédelmi célra is használják. Örültem annak az elemnek, hogy Ulmo páncélokat és fegyvereket készíttet a tündéknek. Ha jól tudom, ezt Te találtad ki; viszont ez esetben hamarabb is beleírhattad volna a történetbe, nem csak az utazás vége felé. Ennek ellenére úgy érzem, megérdemled a maximális pontot. :)
II. Főtéma: 10 pont
A cselekmény középpontjában áll, bár én a Noldóran karakterének születése helyett inkább a tündék mint nép új életének születését éreztem. Különösen tetszett a téma még egyszeri megközelítése a történet végén, Fëanor szempontjából.
III. Kulcsok: 10 pont
Főkulcs: Mint valódi helyszín, gyakorlatilag végig ott van a tündék Valinor iránti vágyódásában, és az átvitt értelem is szép és logikus metafora. 7 pont.
Titkos kulcs: Szintén végig jelen volt a történetben; számomra kissé túlságosan is :) De tény, hogy megkapta azt a szerepet, amit meg kellett kapnia. 3 pont.
IV. Karakterek: 4 pont
Voltak olyan mozzanatok, amik nem illettek bele a karakterformálásba, és így kizökkentettek a történet élvezetéből. Ilyen volt például az, hogy Míriel, bár észrevette Finwë érzéseit, évekig nem merte kimutatni, hogy ő is hasonlóképpen érez iránta; vagy az, hogy Finwë búcsúzáskor mégsem érinti meg kedvese arcát. Fëanor pedig szerintem nem sikerült eléggé „őrültre” (hiszen nem sokkal az után járunk, hogy ő és népe sokakat lemészárolt a telerek közül).
Viszont kiemelten tetszett Náriel karaktere, valamint Míriel vívódása a húga és a férje között. Életszerű volt.
V. Cselekmény: 5 pont
Akadt egy olyan jelenet, ami számomra sokat rontott a történet élvezeti értékén, mégpedig az, amikor Ulmo figyelmeztetésképp vihart támaszt, miután Finwë a vízbe ugrott. Ennek így nincs túl sok értelme, mert ezzel figyelmeztetés helyett azt éri el, hogy Finwë még ha akar, sem tud visszaúszni a szigethez, és félő, hogy nem tudják időben kimenteni. De egyébként szépen felépítetted, jól épültek egymásra az egyes jelenetek.
VI. Stílus és stilisztika: 4 pont
Vesszőhibáid akadtak, és jó néhány tagmondat furcsán vagy nem megfelelő szórenddel volt megfogalmazva. Alapvetően viszont csodálatosan lírai nyelvezetet használsz, gratulálok. :)
VII. Szubjektív vélemény: 3 pont
A fenti kategóriákban részletezett kisebb-nagyobb hiányosságok miatt sajnos nem sikerült igazán megszeretnem a történeted. Ne haragudj. :(
Összesen: 41 pont
Köszönöm, hogy olvashattam! További sok sikert!
Üdv:
Merilwen
Bejegyzés: IV. forduló - I. történet
Metálcsibi 2019.08.11. 16:55:04
Ide is leírhatnám, mint a legelső történethez, hogy nem szeretem a tündéket. Tulajdonképpen nem is érdekelnek igazán. Történeted, bizonyos elemeket kivéve viszont bárki mással is megeshetett volna, szóval az előítéleteimet ismét sutba tudtam vágni. :D
Világ: Kicsit más volt, mint az előző tündés történet. Itt nem éreztem azt, hogy hasonlítana a Szilmarilokra, de ez nem is baj. A saját stílusodban írtál, méghozzá gyönyörűen hozva azt a tiszta világot, amelyben Tolkien mester is mozgott. 5 pont.
Főtéma: Az elmúlás témája köré fonódott a történeted. Hogyan múlt el Míriel, majd Feanor ártatlansága, s hogyan érintette meg a gonoszság. Szerintem teljesen megfeleltél a témádnak. 10 pont.
Kulcsok:
Főkulcs: A csendes vidék, mint kulcs számomra háttérvilághoz hasonlatosan derengett a történet egész hátterében. A maga némaságával és homályával beburkolta Feanort, majd ez a csend folytatódott még a halála után is a büntetés miatt. Szerintem 7 pont.
Titkos kulcs: Amikor először megjelent a titkos kulcsod, erőltetettnek éreztem, mert nem egészen passzolt a szövegkörnyezetbe, és a tündéktől oly' eltérő "értékeket" képvisel ez a szó. Aztán a történet második felében már több értelmet kapott a kulcsod, és a fontossága is megnőtt, ezért tudok neked 3 pontot adni erre.
Karakterek: Szerettem, hogy odafigyelsz a lelki változásokra, és nagyon szépen ábrázoltad például Feanor lelki (vissza)fejlődését is, ami a féltékenységgel inkább emberi vonás, de Feanor történetébe bele kell férnie. Indis és Finwe kettőse, az újrakezdett család, és annak ügyes-bajos dolgai, mint az esküvő, az összeszoktatás, majd az új tagok érkezése mind-mind nagyon szépen lett felvonultatva. A legszebb talán az az ábrázolás lett, amely Mandosban Feanort és Mirielt mutatta be, ezért 5 pontot adok neked.
Cselekmény: Először is a cím már magában szívet szorongató, tépő és sajdító. A cselekmény kerek, jó hosszú lett, és talán hosszúságával magyarázható az, hogy a harmadik negyede miért lett olyan darabos és elsietett -- mert így is rengeteget írtál a tündéidről. A vége keserédes, és azt szerettem benne, hogy nem számít a valák büntetése sem, hiszen a szeretetnél semmi nem erősebb. És ez egy nagyon szép üzenet. :)
Ha valaki nem ismerné a Szilmarilok történetét, akkor megnevezhetőek lennének hiányosságok, de gondolom mindenki -- vagy sokan -- úgy olvas történeteket, ha fanfic, hogy tudja, miről van szó, úgyhogy ez csak egy ilyen megjegyzésféle.
Nem találtam elvarratlan szálakat, úgyhogy 5 pont.
Stílus: Végig szépen fogalmazol, az írásod gördülékeny, élvezhetően lágy, könnyed és nyugodt. Olvastatja magát, bár nem az izgalmak, sokkal inkább a kellemes folyása miatt. Valami kis hiba dereng az első negyedében, de olyan kicsi, hogy ki sem írtam... hmm. Ahogy már említettem, az egyetlen "oda nem illő" dolog a démon szó maga volt, de a történet vége felé a furcsasága átváltozott bennem és így már nem tudok belekötni. Különben is, a sötétség közeledtével a démon szóra panaszom sem lehet, mert jött ott más is, nem csak "démon". Szóval 5 pont.
Vélemény: Szintén nem a te hibádból és nem is a történet hibájából nem olvasnám újra, mert tündék, blőee :D Fogalmazásmódod gyönyörködtetett, szóval ezért mindenképpen megérte elolvasni. Dicséret is jár neked amiatt, hogy ilyen szép hosszút írtál, sőt, még MAJDNEM! libabőrös is lettem egy résznél, ami szupi, mert ugye a fizikai érzések kiváltása tök tuti egy írással. Igazából adnék 5 pontot, de amiatt, hogy nem nagyon venném elő újra, ezért csak 4 pont. :I
Összesen: 44 pont.
Megjegyzés: Extra szőrszálhasogatás, csak neked, csak most: Gyerek alá csődört adni? Jáj. *felvisít*
Üdv:
BaO2
Bejegyzés: IV. forduló - III. történet
Metálcsibi 2019.08.08. 19:11:23
Összesen:30 pont
*
"— Mit sejtettek? — kérdezte a Király."/A mondatot többször, hangosan felolvasva sem tudtam felfogni. Kik? Miért ezt kérdezi? A tébetűk garázdálkodtak./
"— Köszönöm a jelentésed, kedves követ! Nem soká késlekedünk! — Aragorn erőskezű és segítőkész uralkodó volt." /Ha már így hangoztatnod kell, narrátor, az nem biztos, hogy jó. Látszódnia kellene, hogy Aragorn ilyen, amit igyekszel is bebizonyítani a déli küldetéssel, de engem mégsem győztél meg. Aragorn gyakorlatilag Galadriel múltbéli szavaiból és követek kósza híreiből táplálkozva dönt, ami könnyen halálba is torkollhatott volna, ha mondjuk a követ átveri, és délen tőrbe csalják a királyt.../
"— Sereget gyűjtessz, és ellovagolsz Keletre, én addig itt maradok, és segítek, ha kell, helyetted is — mondta Arwen királyné, miközben ebédeltek." /Itt semmilyen átmenet nincs az előző, meg eközött a jelenet között./
"A mustra napja már másnap elérkezett." /Ez inkább technikai dolog. Egy nap szerintem arra is kevés a lovas hírvivőkkel, hogy az összes vagy legalább a szövetséges lovasokat, harcosokat összehívják vagy értesítsék./
"akik még mindig nem untak bele az orkok hajkurászásába" -- /Na, meg ott van az a tény is, hogy hűséget esküdtek Aragornnak a király koronázása napján. Szóval ez nem igazán kedv kérdése./
"Elöl ment a Király, akit a lovagokkal együtt, akiket maga Arwen búcsúztatott el a csata előtt."/Az "akit a lovagokkal együtt, akiket maga Arwen búcsúztatott el" rész nekem magyartalannak tűnik. A gugli fordító szokott ilyeneket felbüfögni./
"Aragorn terve az volt, hogy a hegyeken át viszi a seregét, és először a falukba látogat. "/Nálunk a "falu" többesszáma falvak. Mint a darvak vagy a varjak./
"A katonák erősek, tettre vágyók" /A szó, amit keresel, szerintem a tettre készek./
"Erős ujjai keményen tartották a vázat, "/ Vagy inkább a rudat? Vagy én nem értem, hogy néz ki egy zászló./
"Valaki, akinek elkötelezte magát, akiért érdemes volt lemondania a halhatatlanságáról, ami népének sajátja."/Nagyon szájbarágós. Ha kevésbé ismert szereplőket, mint Imrahil lánya, kb. bemutatás nélkül használsz, akkor egy ilyen dolgot, mint Arwen származása, nem kéne úgy felhozni, mint egy ismeretlen tényt./
"Keresett egy gyújtóspapírt és a kandallóba dobta."/Látom a jelenetet és tudom, hogy a kulcs miatt tetted bele. És épp ezért erőltetett és céltalan. Nem tudom, hogy mennyire ismerős Középföldén a takarékosság, de teljesen feleslegesen főleg egy tünde, aki tiszteli a természetet, nem hiszem, hogy csak úgy poénból felgyújtana akár egy taknyos zsepit is. Még egyszer mondom, nem volt könnyű dolgotok a kulcsokkal, de ez a jelenet habár szép, felesleges./
"Aragorn csiholta a fát, míg egy pici szikra mégis rápattant a rakásra"/Miért Aragorn csinálja? Ő a király. Tuti, hogy van egy fegyverhordozója legalább, aki ezt megcsinálja neki. Ráadásul próbálsz párhuzamos jelenetet csinálni Arwenével, de ez attól még nem lesz kevésbé céltalan, mint Arwen hamus jelentet./
"amivel kűgy gondolod" /sima figyelmetlenség, vagy mi Somogyban nem használjuk a kűgy szót./
"lefagyasztotta őket"/Ez egy mai szleng. Teljesen elüt a történet korától, szövegétől, még akkor is, ha AU./
"aki az ő leányának leánya kezének örvendhet"/Most képzeld el, hogy ezt kimondod. Ugye, neked sem hangzik természetesnek? Akkor a narrációban sem az./
"Hamarosan egy vidám rohír tánccal csendült fel"/Tudnám, hogyan lehet tánccal felcsendülni?/
Éomer nem fog csak úgy ropni egy csajszival, akit kiszemel. Éomer egy komoly férfi. Vagy nem ismerem, mivel óóc.
A lore szerint (ahogy emlékszem) Éomer Gondorba látogat és ott ismeri meg a feleségét. Au. Nem szóltam.
" A katonák szája is szélesedni kezdett." /Au. Mármint fáj nekem. Ahogy elképzelem. A pici mozzanatok, amelyekről meséltem... Lehet úgy érteni, ahogy te akartad alapból, de lehet, hogy egy nagyon kellemetlen kínzásnak az elején járunk, amint jaj, engedd, hogy ne vizualizáljak!/
"Aragorn! Úrnőm!" /Ennél a résznél csak a legelején írsz arról néhány szót, hogy ezúttal Arwen is a férjével tart, és mire a Megyébe érnek, Arwen jelenléte gyakorlatilag észrevétlen, így olyan, mintha a hobbitok Aragornt szólítanák úrnőnek./
Írtam, hogy nevet változtattak páran. Illene ellenőrizni a használt nevek helyesírását, talán még akkor is, ha látszólag biztos vagy bennük. Imrahil, Meduseld neve 100%, hogy az én verziómban szerepel helyesen.
Üdv:BaO2
Bejegyzés: IV. forduló - II. történet
Metálcsibi 2019.08.08. 19:09:20
Tudnod kell, hogy az én elmémben is nyugszik valahol egy olyan kezdetű dolog, hogy milyen Aragorn uralkodása. Éppen ezért várakozással telve olvastam el a történetedet, azzal a megnyugvással, hogy nekem nem kell megírnom a sajátomat :D Aztán mondom, mi lett.
Világ: AU. Ha jól értettem a soraidat, akkor mindenki Középföldén maradt. Néhányan nevet változtattak, de alapjában véve a végső elmenetel nem történt meg. Ami maradt, az a csaták utáni helyreállítás, Aragorn tettei, a többi nép további élete, a kilábalás a vérengzésből. AU és OOC, nem a kedvenc párosításom, mert olyan, mint a középkorban a templomok: itt védve van az író, bármi is történjék. 5 pont.
Főtéma: Neked is a születés volt. Először is, azt kell mondanom, hogy az idei kihívás szerintem sokkal megerőltetőbb volt a korábbiaknál, tehát nem volt könnyű dolgotok . Ha mégis, akkor nem szóltam.
A Születés, mint az új kor születése megjelent a történetben, szerepelt ilyen szó konkrétan is, azt hiszem, mindenesetre emlékszem az emberek vajúdására az új kor születésénél-szerű mondatfoszlányra. Megszületett a sérthetetlen Megye is, valamint valószínűleg Éomerék eljegyzése is születőben volt. 10 pont.
Kulcsok: Főkulcs: Erőltetettnek hatott a beleépítése, akárcsak a titkos kulcsnak. Szó szerint azt hiszem kétszer jelent meg, illetve, ha jobban belegondolok, akkor a múlt eseményei elkerülhetetlenül ott zubogtak a háttérben, mint egy vízesés, szóval ez legyen 4 pont.
Titkos kulcs: Belekerült, igen, a falut is így hívták, parázs feléledés szülőanyja a hamu. 2 pont.
Karakterek: Ó. Mármint ÓÓC. Óut ov karaktr. Az a bajom, mint az AU-val, de azért nézzük.
A te Aragornod jellemzése csak a narrációból válik világossá, hogy erőskezű és tettre kész, azt hiszem, ezt írtad. Egyébként annyira királyos vonásai nincsenek. Arwen eléggé légies és éteri lett, ahogy az eredeti Arwen is, a vendégül látó muksók is jók lettek. Nagyon-nagyon tetszettek a hobbitok. Szerintem rájuk nem is vonatkozhat az OOC. 3 pont.
Cselekmény: Nagy reményekkel nyitottam meg a történetet, amint azt már említettem. Viszont még sokat kell gyakorolnod az írást, kedves Író.
A narráció erőltetett, a szöveg nem magyaros, nehézkes, bétahíjas. A jelenetek csak lógnak a semmiben, mint egy kirakós darabjai a lusta vagy hisztériázó óvodás asztalán. Van egy jó kezdőjeleneted, aztán még elő-előbukkannak élvezhető részek, amelyek reménnyel töltöttek el, de aztán visszazuttyantál a kevésbé előnyös írásmódodba. Meg kell tanulnod egy nagyon fontos dolgot: az olvasók nem látják azokat a kis, jelentéktelennek tűnő részleteket, amelyeket te látsz a fejedben, miközben kigondolod a jeleneteket. Ezek szörnyen hiányoztak a történetedből, s így az töredezetté, sebtében összeollózottnak tűnővé vált. A cím teljesen átlagos, úgy is mondhatnám: általános.
Egyébiránt vetted a trilógia függelékében található történéseket, és beleszuszakoltad a darabos jeleneteidet. Úgyhogy igazából a történet kerek, csak a kivitelezése okozott gondokat. 2 pont.
Stílus: Az események végére sem jöttem rá, ki volt az, aki néha beleszólogatott kívülről a történetbe. A tippem Elrond. Az ő részei sejtelmesek és nagyon izgalmasak lettek.
Nagyon-nagyon-nagyon sok a helyesírási- és vesszőhibád. A mondatok magyartalanok, van, ki is másoltam párat, tovább az értékelés alatt a csillagnál elolvashatod az észrevételeimet, ha érdekel. Sok a logikátlanság vagy a megmagyarázhatatlan, vagy általad el nem magyarázott mondat-, szöveg- és történetrész. Olyan hibák is vannak, amelyeket már bármelyik egyszerű, szöveget megjegyezni képes program kiszűr. Hiányzott egy átolvasó akár félig gondos szeme, vagy arra tudok még gondolni, hogy nem volt időd a saját írásodat ellenőrizni, mert ha lett volna, a hibák száma legalább felére csökkenhetett volna. 1 pont.
Folyt.köv:
Bejegyzés: IV. forduló - II. történet
Metálcsibi 2019.08.08. 17:10:55
4 pont.
Összesen: 43 pont.
BaO2 voltam.
Bejegyzés: IV. forduló - I. történet
Metálcsibi 2019.08.08. 17:10:34
Először is szeretném leszögezni, hogy sem a Szilmarilok, sem a tündék nem tartoznak a szívem egyik csücskébe sem..., de milyen béna olvasó lennék, ha hagynám, hogy ezek befolyásoljanak!
Világ: Amikor a történet nagyjából felénél jártam, akkor jutott eszembe, mire is emlékeztet az egész. A Szilmarilokra! Olyan volt, mintha csak abból olvastam volna egy fejezetet (kb -- későbbiekben kitérek rá, miért kb.) Semmi olyat nem találtam, ami elütne a tolkieni világtól, szóval a legőszintébb 5 pont. (-- kivéve, hogy az orkok nem ejtenek foglyokat. Lehetséges, hogy más célra egy darabig életben tartanának tündeleányokat, de akkor Mírielék életkedve jelentősen csökkent volna, ha "megmentik" őket, ha nem. )
Főtéma: A főtémád a születés, amely gyakorlatban és elméletben is végigvonult a történéseken. Egy álom születésétől kezdve királlyá váláson át anyává érésig minden volt itt. 10 pont.
Kulcsok:
Főkulcs: A Fény Hasadéka megjelent elméleti síkon is. Rámondható, hogy eköré az elem köré épült fel a történeted. Szerepelt, szépen beépítetted. 7 pont.
Titkos kulcs: Mindig elolvasom a történet elolvasása előtt a kulcsokat. Aztán mindig elfelejtem, főleg, ha ilyen szép, hosszú történetet olvashatok. Szóval, mint mindig, most is vissza kellett pörgetnem a titkos kulcsig, ami szerepelt is, tulajdonképpen -- javíts ki, ha tévedek --, afféle ellenpólusa volt a fény hasadékának. Megjelent Míriel gondolataiban is, csakúgy mint a tündék néhol keserves útja közben. 3 pont.
Karakterek: Eszméletlenül sajnálom Nárielt, amiért ilyen sötét képesség jutott neki. Nem lehetett semmi pókerarccal közölni a tesójával, hogy nafiam' mennyé' szüjjé' oszt pusztulj. Jó, nyilván nem így, de akkor is. Ő nagy áldozatot hozott. Hiszen mondhatta volna, hogy ne menjen a nővére, de akkor az istenek ellen tett volna. Hiszen ki tudja? Tényleg, ki tudja, mi lett volna, ha Finwe Középföldén marad? Lehet, jobban jártak volna. Erre már nem derül fény.
Finwe. Mint mondtam, nem szeretem a tündéket, és nem egészen tudom, hogy van náluk ez a szerelem dolog. Így hát csak saját szemszögemből nézhetem a dolgokat. Egy viszont tuti. Bros before hoes, azazhogy a nép biztos, hogy fontosabb, mint egy nő. Szóval, hogy elhagyja Valinor ígéretét és az egész népét egy nő miatt, az nagyon szép, de nem valóságos. Úgy értem, szépen, romantikusan és szentimentálisan beleillhet a tündék értékrendjébe, épp csak én ezt nem hiszem.
Mírielben bírtam azt, hogy nem vetette rá magát a noldák leendő királyára. Ez a hosszú jegyesség, az önmegtartóztatás is mind nagyon szép, régi dolgok, amelyek sajnos mára kiveszőben vannak. A furcsaság Mírielben az volt, hogy annak ellenére, hogy többször hangsúlyoztad, mennyire szereti a húgát, mégsem hitt neki, és ezért volt szükség Ulmo-ex-machinára.... ami nélkül persze nem lett volna a tengerpartos jelenet, de az a rész nem volt logikus, ha a testvérek kapcsolatát nézed. Igen, lehet mondani, hogy Mírielnek eszébe jutott, hogy nem csak a pasas van a világon, hanem a húga is, viszont ez a határozatlanság inkább emberi, és nem tündés vonás. Náriel 100% tünde ilyen tekintetben, Míriel nem annyira. Összességében 4 pont.
Cselekmény: A történet kerek, lezárt. Nagyon tetszett, hogy az egész Feanor meséje az ő utódainak. A cím elég konkrét és jól magába foglalja, hogy miről is van szó, ugyanakkor egy kicsit száraz is. A leírásod az, ami inkább behúzhatja az olvasót. Nem vettem észre elvarratlan szálat. Az utolsó bekezdésekben bekocogott az az E betűs muki is, akit elcsábított egy maia ( nagyon rossz vagyok tünde nevekben, elnézést tőled és a Mestertől is. -- BaO2 elszégyelli magát, visszagörget és megnézi: Elwe. Na, ő.) Szóval 5 pont.
Stílus: Ahogy már említettem, nagyon emlékeztet a történet stílusa a Szilmarilokra. Ha agyonütnek se tudom, ki fordította magyarra, de olyan. A legtöbb helyen. A legtöbb helyen szépen lassan folyik egy széles mederben a történeted, ahogy a Szilmarilok nyelvezete is előírja. Aztán itt-ott hatalmas sziklaként állnak ki a bukkanók, amelyek teljesen kizökkentenek. Kevés ilyen volt, de ha szeretnéd, idézek párat. "‒ De miért kell egyáltalán elmenned?" Ez a követelődző hangnem Mírieltől még az aggodalommal karöltve sem illik ide. A hisztis kérdés a 21. században megállja a helyét, fennkölt, finom, úri tündék között fura. Aztán itt volt még ez: "és újra átfésülöm az erdőt." Finwe mondta E-t keresvén (kajak E lfelejtettem). Az átfésülöm megint csak egy olyan szó, ami megakasztja az olvasót, mert hangzása nagyon jelenkori. Volt még valahol egy olyan helyesírási hibád, hogy egy gondolatjelnek lemaradt a párja, de semmi zavaró "muszály" vagy"ijesmi" nem volt. Teljesen olvasható szöveget szőttél. 5 pont.
Folyt.köv. lejjebb:
Bejegyzés: IV. forduló - I. történet
Stray Breeze 2019.07.29. 20:21:03
Bejegyzés: A negyedik Szövetség
SlytHay 2019.07.29. 20:12:13
Bejegyzés: A negyedik Szövetség
Stray Breeze 2019.07.29. 17:11:22
Csak azt szeretném kérdezni, hogy küldesz esetleg valamilyen visszajelzést, ha megkaptál egy-egy elkészült pályaművet? Azért kérdem, mert még szombaton átküldtem az enyémet e-mailben, de félek, hogy mégsem érkezett meg hozzád. :)
Köszi előre is a választ!
Stray Breeze
Bejegyzés: A negyedik Szövetség
Merilwen 2019.06.06. 10:49:42
Bejegyzés: A negyedik Szövetség
Metálcsibi 2019.06.04. 21:59:43
Bejegyzés: A negyedik Szövetség
SlytHay 2019.05.25. 13:30:33
Üdv,
Sly
Bejegyzés: IV. forduló - START nyári menetrend szerint
Metálcsibi 2019.05.23. 23:17:51
Borzasztóan örülök a kihívásnak, bár ez egy negatív jelző, de a nagyon-nagyon meg unalmas, úgyhogy reménykedek benne, hogy mondjuk jövőre, amennyiben lesz GYU-Hobbit kihívás, részt vehetek ismét benne.
Sly, még egyszer imádlak és itt leszek olvasni, bármi is történjék!
Üdvözlettel:
BaO2
Bejegyzés: IV. forduló - START nyári menetrend szerint